|
||||||
 |
ÜDVÖZÖLJÜK A KATOLIKUS MIASSZONYUNK TEMPLOMBAN 1 |
|
Kedves Vendégeink, szívélyesen köszöntjük Önt Isten házában és köszönjük, hogy Időt szakított arra, hogy a templom és műklncsel klváltsák csodálatát. Meghívjuk Önt, hogy a belső tér és annak atmoszférája érzékeltessen valamennylt abból a hitből, amit a műalkotásokban az alkotók kifejezésre juttattak. Azért készítettük el ezt az ismertetőt, hogy Önt végigkísérhessük templomunkban. Annak érdekében hogy az Ön után betérő magyar vendégeink is kellő segítséget kapjanak, kérjük az ismertetőt látogatása végeztével visszahelyeznil Köszönjük. Így kívánunk Önnek, kedves Látogatónk a szemlélődéshez időt, békét es Istentől áldást! A középkorban Nürnberg, mint szabad birodalmi város, két részből állt. Az egyik település a Szt. Szébaldusz templommal2 eszakon, míg a másik délén a Szt. Lőrinc templommal3. A két városrészt a Pegnitz folyó választotta el egymástól. E helyen ahol ma a piactér4 es a Miasszonyunk templom1 helyezkedik el, keletkezett a XII. sz.-ban zsinagógával egy zsidónegyed. Amikor 1323-ban a két városrészt együtt közös fallal vették körül, került ez a tér a város középpontjába és ezzel együtt az érdeklődés középpontjába is. Nürnberg városának tanácsa e helyen egy nagy piacteret akart létrehozni és erre engedélyt kért IV. Károlytól az akkorl uralkodótól. Az uralkodónak védelmi kötelezettsége volt birodalmának zsidó polgáraival szemben. Mivel azonban az uralkodó helyzete igencsak meg volt kérdőjelezve es egyáltalán nem volt biztos, birodalmának városaiban zsidóüldözéseket szított, hogy a zsidók vagyonát megkaparinthassa, majd azok megszerzésével az őt támogató hívelt megjutalmazza. Politikájának megvalósítására a nürnberglek kérése, hogy egy központi piacteret kapjanak, kapóra jött. Az addig zsidóbarát nürnbergieknek megadta az engedélyt. de szinte fel is bíztatta őket arra, hogy zsidó polgártársaikat elkergessék. Igy vezettek el az események 1349 decem- berére a rettenetes zsidó pogromhoz, melyben legalább 562 zsidót égettek el. A zsidónegyed lerombolásának engedélyével egy időben fektette le IV. Károly az u.n. piaci bullájában, hogy a zsinagóga helyébe egy Miasszonyunk templomot keIl emelni. Ezzel a templommal melyet IV. Károly 1355-ben alapított, nem csak vallási, hanem politikal célokat is követett. Azért, hogy IV. Károly mint "lsten kegyelméből" számítson érvényes és jogerős uralkodónak, elengedhetetlenül fontos volt, hogy a birodalmi jeivények és ékszerek birtokosa legyen. Hatal- mának e jelvényeit - IV. Károlyt 1356-ban választották német császárrá -a birodalom köz- pontjában, Nürnbergben akarta őriztetni. A birodalmi ékszereket, melyek a császári korona, országalma, a palást, jogar, valamint ereklyék voltak: a szent lándzsa, a szent szögek stb. -tehát az e célra alapított Miasszonyunk templomban kellett volna mlndezt őrizni. | ||||
 |
||||
|
|
A császár biztonságl megfontolásal vezettek oda, hogy végül soha sem került erre sor. A birodalmi ékszereket a Prága közell Karlstein5 várába vitette. Ahogy majd a későbbiek folytán Önök látni fogják, a belső tér kialakítására csak e gondolat szolgált alapul: itt legyen a birodalmi jelvényeket és ékszereket őrző láda. A templom épitése teljes erővel folyt, az elgondolást már nem lehetett visszafordítani. A birodalmi jelvényeket legkorábban 1423-ban Zsigmond császár6 uralkodása alatt vitték Nürnbergbe, ahol azokat a Szentlélek templomban7 helyezték el. A jelvényeket Napóleon elől 1796-ban Regensburgon keresztül Bécsbe8 vitték, mig a II. világháború alatt Hitler egy rövid időre Nürnbergen őriztette őket. Ma a birodalmi ékszerek újra a bécsi várban9 találhatóak. 1525-ben amikor Nürnberg a reformáclóba lépett, a Miasszonyunk templom evangélikussá lett. Prédikáló templommá alakították, az oldalfalakon empóriumokkal10. 1806-ban Nürnberg az új Bajor Királyság birtokává vált, ettől számítva érvényes a történelemben először a vallásszabadság minden polgárra nézve. 1810-ben szerzi meg a katolius egyházközség a templomot az evangelikus egyházközségtől. Mivel a reformáció és a szekularizáció11 után a templomnak semmiféle belső felszerelése nem volt, a műtárgyakat a lerombolt nürnbergi kolostorokból vásárolták fel. 1816-ban mutatták be a templomban az első katolikus szentmise áldozatot, mondták az első misét. Az 1945-ös bombatámadások alkalmával a Miasszonyunk temploma súlyos sérüléseket szenvedett. Csak a nyugati homlokzat az elősarnokkal és a fölötte lévő kórussal, a régi sekrestye a déli oldalon, valamint az északi és adeli külső falak maradtak meg. A műkincseket még idő-ben a vár alatt lévő, u.n. műkincs bunkerba menekítették, így megmaradtak. 1983-tól 1991-ig a teljes templomot renoválták. Ezzel egy időben az egész szentélyt a második vatikáni zsinat szellemének megfelelően alakították ki: az oltár előre került, mint Krisztus szimbóluma az istentiszteleti cselekmények középpontjában foglal helyet, érzékeltetve Krisztus jelenlétét az istentiszteleteken. A szárnyas oltár alépítményét is felújították valamint egy modern tabernákulumot12 is alkottak. Ez a szentségház a zsidók szent írásának a Tórának13 a tekercsére emlékeztet és nyomatékkal akarja kifejezni a zsidóság és a kereszténység szoros kapcsoiatát. Ez a jelkép, az Eukarisztia14 mellet az isten igéjének fontosságát is kihangsúlyozza. Mindezeken túl emlékeztetni akar a zsinagógóra is, melynek egykoron itt volt a helye. A déli hajóban egy Klais-Orgonát láthatnak, melyet szintén a renoválásokkal egy időben készitettek. 3052 sípot es 42 regisztert tartalmaz. Az északi oldalhajóban a XIV. sz.-ból származó freskót tettek szabaddá, melyet azonban a mai napig nem sikerült megfejteni. | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
A templomot feltehetően IV. Károly templomépítő mestere Peter Parler építette 1350-től 1358-ig. Ő fejezte be a prágai Szt. Vitus székesegyházat is. A tér kialakítását végig az a szándék határozta meg, hogy majd itt fogják a birodalmi jelvényeket őrizni. A klasszikus, gótika térérzéke vezeti a megfigyelő szemét a magasba, majd előre az oltárra. Ez a térérzekelés válik itt az épitő szempontjából célzatossá, mivel a pillantás a belső térben nyugszik meg. Ez a hatás egyrészről azáltal jön létre, hogy az oldalsó hajók azonos magasságúak mint a főhajó - ez a frank15 térség első csarnok-templomal Másrészről a templomhajó egy csaknem négyzet alakú alaprajzon áll, melynek világos középpontja van. Ez a középpont a négy oszlop között helyezkedik el, pontosan ott ahol a birodalmi jelvényeket kellett volna egy ládában őrizni. Mivel azonban a középkorban a templomokat nem rendezték be ülési lehetőséggel, a hely jól szolgált - volna - körmenetekhez is a láda körül. A helységnek tehát tipikusan megőrző jelleget kölcsönöz, ugyanakkor megfelel ez a nyugalom, kora egy fajta vallásos vágyának is, a megnyugvásnak istenben. Az előcsarnok fölött talá1ható a Mihály-szentély16. A császár számára készült mint uralkodól páholy, hogy lehetővé tegye számára a magányos részvételt az istentiszteleteken. A szentély névadója Szt. Mihály arkangyal, aki az uralkodó és a birodalom védőszentje volt . A külső homlokzat is megfelel a templom eredeti elképzelésének. A nyugati külső homlokzat mint valami szentségtartó17, vagy egy színpad szolgál, hogy bemutathatóak legyenek a biro- dalmi jelvények. Az erkély, melyet minden bizonnyal nagyobbra terveztek, tette volna ezt lehetővé. A Tucher oltár a keleti szentélyben: Ezt az oltárt 1445-ben készítette egy ismeretien mester, mely az Albrecht Dürer (Ajtósi Dürer) előtti nürnbergi táblafestészet legjelentősebb példája. A Szt. Vitus, Ágoston rendi kolostor főoltárára volt, mely kolostort 1816-ban lerontottak. Az elülső oldalon balról: Szt. Ágoston beszélget anyjával Szt. Mónikával, az angyali üdvözlet jelenete, a keresztre feszités, feltámadás, Pál és Antal a szent remeték. Ez a táblafestészet mutatja az arany háttérrel és a már eleven és személyes alakokkal a művé- szettörténeti átmenetet a középkor és az újkor között. E fölött látható egy sugárkoszorúba foglait Madonna az 1440-es évből. Feje fölött két angyal tart egy koronát. Közvetienül a korona fölött látható három egymás melletti ablaktábla, melyek a császári ab- lak18 eredeti üvegel. IV. Károly ajándékozta a Miasszonyunk templomnak, ezek Nürnberg legrégebbi ablakfestészeti emlékel. Balról látható Szt. Pál a karddal, középütt Mária a Gyermekkel, jobbra Szt. Kristóf. A többi ablakot különböző nürnbergi patrícius családok adományozták a XVI. és XVII. században. A szentély életnagyságú alakjai: balra a három klrályok közelítenek az istenanyához, a szentély zárásában a sugár koszorúba foglait Madonna mellett Keresztelő Szt. János, a Madonnától jobbra Krisztus mint a fájdalmak embere, a jobb oldalán feltehetőleg Szt. Ludmilla, Csehország hercegnője Szt. Vencel nagyanyja, majd maga Szt. Vencel a csehek nemzeti szentje. Az ablaknyílásokban jobbra és balra látható 18 világító angyal Veit Stoß iskolájából 1510 körüll időből. | ||||
|
||||
|
|
Az északi oldalon, a főbejárattól nézve bal felől a következő műtárgyak láthatók, hátulról előre: A Pergenstorff-i epitáfium19 Máriával mint a Védőpalást-Madonnával. Ez a homokkő epitáfium amit a Pergenstoffer család adományozott a Szt. Ágoston templomnak. Ezt azonban 1816-ban szintén lebontották. A mű Adam Kraft alkotása 1498-ból. Máriát mutatja mint a ke- resztények Védőpalást-Madonnáját. Balra a palást alatt láthatók az egyházi és világi tisztségviselők és egyszerű emberek, jobbra az adományozó család tagjai. A Mária oltáron egy modern asztallapon az istenanya szobrát látjuk a Gyermekkel kb, 1480-ból. E mellett egy festmény az 1520-as évből a nagy szent családdal. Középen balról Mária a gyermek Jézussal az ölében, mellette anyja Anna és hozzájuk rendelve a férfiak, balra József és jobbra Joachim, mindehhez három kis játszadozó angyalka. Az átjáróban a templom hajóból a szentélybe haladva, látható még egy epitáfium19 bal felől, Adam Kraft alkotása, mely a Rebekka epitáfiuma nevet visell Mária megkoronázásával. 1500 körül keletkezhetett és azt mutatja. amint Máriát az Atyaisten és a Flúlsten megkoronázza. Két oszlopon feltűnnek a szemlélőnek az íves festmények. Itt Is epitáfiumokról van szó. Balra Krisztus feltámadása 1440-ből, ismeretlen művésztől, a Jobb oldali epitáfiumon a királyi konyhamester Michael Raffael a képen balra fegyverben, melyet 1489-ben készitett feltehetően Michael Wolgemut. Itt Szt. Mihály arkangyal kétszer is szerepel az ábrázolaton egymás mellett, balra mint sárkányölő és jobbra mint a lelkek mérlegelője. Most tekintsen vissza az előcsarnokba. úgy megfigyelhet a bejárat fölött egy timpanont20. A felső mezőben Krisztus kereszthordozását mutatja, az alsóban a sírba helyezést. Ez az előcsarnok épségben átvészelte az 1945-ös háborús pusztításokat. Figurális díszítését, mely az épitkezés 1360-as évéből származik, meghatározza a Mária patrónusság, védnökség, oltalom: a timpanonban balra Jézus születése, fölötte az angyal üdvőzlete a pásztoroknak, jobbra lent a három napkeleti bölcs imádása, a felső mezőben Jézus bemutatása a templomban. A mennyezeti bordák torkában a figurák mind az elközelgő Messiásra mutatnak: az Ó-szövetség királyai, próféták és szentek. A boltozat zárákövén Mária megkoronázását látjuk. Pontban a deli 12-es óraütéskor megjelenik a hét választófejedelem - a mainzi, kölni és a trieri érsek, a cseh király, Szászország hercege, Brandenburg őrgrófja és a rajnal Pfalz grófja -és tiszteletüket teszik a császár előtt. Ezzel emlékeztetnek IV. Károly 1356-os aranybullájára, melyben rögzíti, hogy minden újonnan megválasztott királynak vagy császárnak az első birodalmi gyűlését Nürnbergbe kell összehívnia. Az 1509-ből származó díszes orom Adam Kraft utolsó alkotása, melyet már a haláitól meg- érintve, utolsó erejével alkotott. | ||||||
|
||||||
|
zur Home Page zur Ortsauswahl zur Nürnberg Seite zur Frauenkirche
Diese Seite wurde am 16. April 2002 erstellt
und am 17. März 2005 zuletzt bearbeitet.