Ortsschild Kehidakustany

     Magyar  |  Hungarian  |  Ungarisch

Logo Kirche
A kehidai templom története

Kehidán a falu közvetlen közelében lévő magaslatot az urasági lak, a kúria foglalta el ezért a jelenlegi templom helyét a szokásoktól eltérően sík területen a Sás-völgyi patak partján jelölték ki.
 
Hertelendy Gábor 1747-ben kezdett hozzá az új templom épület építéséhez. Az alapkő letételét 1747. június 15-én Békássy Ferenc kapornaki apát áldotta meg. Elkészültét 1755. április 5-én írta meg Padányi Bíró Márton püspöknek, aki a katolikus egyházszervezet megújítása céljával egész sor templomot építtetett újjá Kehida környékén is.
 
A templomot Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, e titulusát jelenleg is őrzi. Az 1816 évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből értesülünk a fent említett alapkőletételről és a torony 1807. évi szilárd anyagból történt elkészültéről, a templom 1810. évben már fel is újították. A templom ekkor festett fa karzattal és ugyancsak festett fa szószékkel, valamint kő keresztelőkúttal rendelkezett. Három oltárát, azaz a Boldogságos Szűzmária, a Páduai Szent Antal, és a Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt oltárokat jegyezték fel.
 
A eredeti plébániaház 1755. május 25-ére készült el, majd 1790-ben Hertelendy Anna adományából a kehidai plébánia lakói kiegészítették a téglaépületet.
 
A templomalpítást követő első plébános Ebergényi József volt, akit Padányi Bíró Márton püspük 1755. március 19-én szentelt pappá, április 5-én pedig már Hertelendy Gábor földesúr, a plébánia kegyura mutatta be.
 
Az 1807. évi összeírás egy gazdag plébániai könyvtárat mutat be.


A templom építészeti bemutatása:
 
A keletelt szentélyű templomot a barokk időszakában meglehetősen szokatlan csúcsíves ablakok díszítik.
 
Ez adott okot arra, hogy korábban középkori eredetét feltételezzék. Alaposabb vizsgálat azonban bizonyította, hogy egységes, egyidőben készült épület.
 
Nyugati homlokzata előtt áll falazott gúlasisakos tornya, nyugatról és délről nyitott, keresztboltozatos toronyaljjal, ahonnan a templom főkapuja nyílik.
 
A keresztboltozatos, négy boltszakaszos hajórészből s az egy boltszakaszos szentélyből álló templom belső berendezése szép barokk munka. Diadalívszerű főoltára Kismartonban (ma Eisenstadt, Austria) készült, szobrokkal gazdagon díszítve. (1. sz. kép) A főoltár tetején trónoló Atyaúristen alatt középen az angyali üdvözlet (Mária térdel Gábriel arkangyal előtt) kétoldalt három-három szobor, balról Ézsaiás, Jeromos próféták, majd király-szentek: balról Dávid, jobbról Salomon király, és Ezékiás, Dániel próféták.
 
Az oltárépítmény allatt van kiképezve a gyóntatószék, az oltárépítmény takarásában. Ez utóbbi az oltárnál lényegesen későbbi munka.
 
Szószékét copf stílusban készítették; hátépítményén Jézus a báránnyal látható.
 
A templomot félköríves fülkékkel tagolt tégla kerítésfal övezi, amely erősség jelleget kölcsönöz az épületnek. A templom eredeti nagyharangja 1885-ben készült Seltenhofer (?) Frigyes és fia műhelyében, 348 kg-os bronzot Szűz Máriához címezték. A középharang súlya 134 kg volt és Miszel (?) János öntötte Győrben 1831-ben.
 
Az első világháborúban, egészen pontosan 1916. augusztus 11-én a fémhiány miatt ezeket is elvitték Kehidáról.
 
1918-ban elrekvirálták az orgonából a cinksípokat is, de elszállítani már nem maradt idő. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor öntötték újra a harangokat, de a második világháborút ezek sem vészelték át.
 
Újabb elvitelük vagy megsemmisülésük körülményeit nem ismerjük, a kis- és középső harangot csak 1948-ban, míg a nagyharangot 1954-ben öntötték újjá.
 
A templomkert előtti parkban a falut utoljára sújtó 1855-ös kolerajárványra emlékeztetö kökereszt áll, felirata:
 
„Emlékezetere az 1855 cholerának emelteté Szabó Jósef“.
 
A kökereszt mellet hősi emlékm ű áll, melyet a Falubarát Egyesület és község önkormányzata emeltetett 1991. évben. Az emlékművet a helyi általános iskola rajzpedagógusa Senkóné Bazsika Rózsa tanárnő tervezte, 1991. október 23-án Horváth Mátyás plébános úr szentelte fel.


Kiemelkedő egyházi müemlékeink:
 
Kehidán egykoron Szent Péter apostol tiszteletére szentelt templom állt. Az írott forrásokban először 1322-ben szerepel. Feltehetően a falu első birtokosa Koppányi Ont fia János emeltette. Régi iratokból értesülhetünk a templom helyéről is: “a templom a várban van elrekesztve, Háshágyi úr rendelésére“. Az 1569-ben készült összeíráson a templomot Szűz Mária-plébániatemplom névvel illették, valószínősithető, hogy az eredeti védőszent neve feledésbe merült, vagy átalakítás után szentelték újjá Szűz Mária tiszteletére. A templom a várral együtt a törökök 1588-as támadásakor semmisült meg.
 
Kehida középkori egyháza tehát azon, a falu északi részén kiemelkedő dombon állt, amelyen Háshágyiak nemesis kúriájukat felépítették, ezen épületek köré emelték a már említett várat. Jelenleg a vár és a középkori templom helyén áll a Deák- kúria (2. sz. kép), melyet Hertelendy család építtetett 1740 körül.


A temetőí kápolna: (3. sz. kép)
 
A török pusztítást követően a kehidaiak többen kitelepültek a falutól 1,5 km-re lévő Kiskallos, vagy Karacsfölde területre, ahol a XIII. század óta templom állt, melyet első ízben kallosi Karacs fia Miklós 1341-ben kelt végrendeletében említenek. A templom Szent Miklós tiszteletére volt felszentelve, torony nélküli, félköríves szentélyzáródású, román stílusban emelt kis téglatemplom.
 
A veszprémi egyházmegye 1748. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint Kehidán álló Szent Miklós-templom semmiféle adománnyal, sem telekkel, vagy földdel nem rendelkezett. A templomot foltozott, de jó állapotú tetőzet fedte. Emellett kő kapuja és csekély, fából készült tornya volt. Szószékkel orgonával nem bírt, csupán karzattal.
 
A kegytárgyakat az oltárszekrényben őrizték. A templomnak egy oltára volt, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek fel. Későbbiekben temetőkápolna lehetett, majd a falu földesurai, a Deákok alakítatták át családi sírbolttá. A temetőkápolnába temették Deák Ference nagyanyját Hertelendy Annát (1741-1803.10.03.), apját idősebb Deák Ferencet (1761.06. 15.- 1808. 01. 25.), édesanyját Sibrik Erzsébetet (1768. 03. 25. - 1803. 10. 17.) és bátyját Deák Antalt (1789.04.15.- 1842.06.20.) is.
 
Ezt a templomot használták a kehidaiak egészen addig, amíg a jelenleg látható templomot fel nem építették. Jelenleg a temetőkápolna műemléki épülete felújítva várja az odalátogatókat.


Felhasznált források:
 
  Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 449. Kehidakustány Műemkékek
(Felelős szerkesztő és kiadó Éri István, megjelent 1992-ben)
 
  Száz Magyar Falu Könyvesháza Kehida (Szerkesztő Dr. Molnár András, megjelent 2000.évben)


Beschreibung Seite 1
Beschreibung Seite 2
 
Beschreibung Bilder
 
1. sz. kép 2. sz. kép 3. sz. kép


zur Kirche in Kehidakustány

zur Home Page       zur zur Ortsauswahl       zur Kehidakustány Seite



Cat Logo

Copyright © Familie Wimmer. All rights reserved.
Diese Seite wurde am 4. Juli 2005 erstellt
und am 21. März 2010 zuletzt bearbeitet.