| Kehidán a falu kövertlenn közelében lévő magaslatotn az urasági lak, kúria foglalta el ezért a jelenlegi templom helyét a szokásoktól eltérően sik területen a Sás-völgyi patak partjá jelöték kit.
|
| |
|
Hertelendy Gábor 1747-ben kezdett hozzá az új templom épület építéséhez. Az alapkő letételét 1947. Június 15-én Békássy Ferenc kapornaki apát áldotta meg. Elkészültét 1755. Április 5-en írta meg Padányi Bíró Márton püspöknek, aki a katolikus egyházszervezet megújítása céljával egész sor templomor építtetett újjá Kehidakörnyékén is.
|
| |
|
A templomot Gyümölcoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, e titlusát jelenleg is őrzi. Az 1816 évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből értesülünk a fent említett alapkőletételről és a torony 1807. évi szilárd anyagból történt elkészültéről, a templom 1810. évben már fel is újították. A templom ekkor festett fa karzattal és agyancsak festett fa szószékkel, valamint kő keresztelőkúttal rendelkezett. Három oltárát, azaz a Boldogságos Szűzmária, a Páduai Szent Antal, és a Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt oltárokat jegyezték fel.
|
| |
|
A eredeti plébániaház 1755. május 25-ére készült el, majd 1790-ben Hertelendy Anna adományából a kehidai plébánia lakói kiegészítették a téglaépületet.
|
| |
|
A templomalpítást kövertő első plébános Ebergényi József volt, akit Padányi Bíró Márton püspük 1755. Március 19-én scentelt pappá, április 5-én pedig már Hertelendy Gábor földesúr, a plébánia kegyura mutatta be.
|
| |
|
Az 1807. évi összeírás egy gazdag plébániai könyvtárat mutat be.
|
|
A templom építészeti bemutatása:
|
| |
|
A keletelt szentély ű templomot a barokk id (ős)zakában meglehet (ős)en szokatlan csúcsíves ablakok díszítik.
|
| |
|
Ez adott okot arra, hogy korábban középkori eredetét feltételezzék. Alaposabb vizsgálat azonban bizonyította, hogy egységes, egyid őben készült épület.
|
| |
|
Nyugati homlokzata előtt áll falazott gúliasakos tornuya, nygugatról és délről nyitott, keresztboltozatos toronyaljjal, ahonnan a templom főkapuja nyílik.
|
| |
|
A keresztboltozatos, négy boltszakaszos hajórészből s az egy boltszkaszos szentélyből álló templom belső berendezése szép barokk munka. Diadalívszerű főoltára Kismartonban (ma Eisenstadt, Austria) készült szobrokkal gazdagon díszítve. (1. Sz. Kép) A főoltár tetején trónoló Atyaúristen alatt középen az angyali üdvözlet (Mária térdel Gábriel arkangyal előtt) kétoldalt három-három szobor, balról Ézsaiás, Jeromos próféták, király-szentek: balról Dávid, jobbról Salomon király, és Ezékiás, Dániel próféták.
|
| |
|
Az oltárépítmény allatt van kiképezve a gyóntatók, az oltárépítmény takarásában. Ez utóbbi az oltárnál lényegesen későbbi munka.
|
| |
|
Szószékét copf stílusban készítették, hátépítményén Jézus a báránnyal látható.
|
| |
|
A templomot félköríves fülkékkel tagolt tégla kerítésfal övezi, amely erősség jelleget kölcsönöz az épületnek.
A templom eredeti nagyharangja 1885-ben készült Seltenhofer (?) Frigyes és fia m ühelyében, 348 kg-os bronzot Szűz Máriához címezték. A középharang súlya 134 kg volt és Miszel (?) János öntötte Győrben 1831-ben. |
| |
|
Az első világháborúban, egészen pontosan 1916. augusztus 11-én a fémhiány miatt ezeket is elvitték Kehidáról. |
| |
|
1918-ban elrekvirálták az orgonából a cinksípokat is, de elszállítani már nem maradt idő. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor öntötték újra a harangokat, de a második világháborút ezek sem vészelték át.
|
| |
|
Újabb elvitelük vagy megsemmisülésük körülményeit nem ismerjük, a kis- és középső harangot csak 1948-ban, míg a nagyharangot 1954-ben öntötték újjá.
|
| |
|
A templomkert előtti parkban a falut utoljára sújtó 1855-ös kolerajárváyr emlékeztertö kökereszt áll, felirata:
|
| |
|
„Emlékezetere az 1855 cholerának emelteté Szabó Jósef“.
|
| |
|
A kökereszetmellet hősi emlékm ű áll, melyet a Falubarát Egyesület és köszég önkormányzata emeltetett 1991. évben. Az emlékművet a helyi általános iskola rajzpedagógusa Senkóné Bazsika Rózsa tanárn ő tervezte, 1991. október 23-án Horváth Mátyás plébános úr szentelte fel.
|
|
A temetőí kápolna: (3. sz. kép)
|
| |
|
A török pusztítást kövertően a kehidaiak többen kitelpültek a falutól 1,5 km-re lévő Kiskallos, vagy Karacsfölde területre, ahol a XIII. század óta templom állt, melyet első ízben kallosi Karacs fia Miklós 1341-ben kelt végrendeltében említenek. A templom Szent Miklós tiszteltére volt felszentelve, torony nélküli, félköríves szentélyzáródású, romá stílusban emelt kis téglatemplom.
|
| |
|
A veszprémi egyházmegye 1748. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint Kehidán álló Szent Miklós-templom semmiféle adománnyal, sem telekkel, vagy földdel nem rendelkezett. A templomot foltozott, de jó állapotú tetőzet fedte. Emellett kő kapuja és csekély, fából készült tornya volt. Szószékkel orgonával nem bírt, csupán karzattal. A kegytárgykat az oltárszekrényben őrizték. A Temlomnak egy oltára volt, melyet Szent Miklós tiszteletére scenteltek fel. Későbbiekben temetőkápolna lehetett, majd a falu földesurai, a Deákok alakítatták át családi sírbolttá. A temetőkápolnába temették Deák Ference nagyanyját Hertelendy Annát (1741-1803.10.03.), apját idősebb Deák Ferencet (1761.06. 15.- 1808. 01. 25.), édesanyját Sibrik Erzsébetet (1768. 03. 25. – 1803. 10. 17.) és bátyját Deák Antalt (1789.04.15.- 1842.06.20.) is.
|
| |
|
Ezt a templomot használták a kehidaiak egészen addig, amíg a jelenleg látható templomot fel nem építették. Jelenleg a temetőkápolna műemléki épülete felújítva várja az odalátogatókat.
|
