Kehidán a falu közvetlen közelében lévő magaslatot az urasági lak, a kúria foglalta el ezért a jelenlegi templom helyét a szokásoktól eltérően sík területen a Sás-völgyi patak partján jelölték ki.
|
|
Hertelendy Gábor 1747-ben kezdett hozzá az új templom épület építéséhez. Az alapkő letételét 1747. június 15-én Békássy Ferenc kapornaki apát áldotta meg. Elkészültét 1755. április 5-én írta meg Padányi Bíró Márton püspöknek, aki a katolikus egyházszervezet megújítása céljával egész sor templomot építtetett újjá Kehida környékén is.
|
|
A templomot Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, e titulusát jelenleg is őrzi. Az 1816 évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből értesülünk a fent említett alapkőletételről és a torony 1807. évi szilárd anyagból történt elkészültéről, a templom 1810. évben már fel is újították. A templom ekkor festett fa karzattal és ugyancsak festett fa szószékkel, valamint kő keresztelőkúttal rendelkezett. Három oltárát, azaz a Boldogságos Szűzmária, a Páduai Szent Antal, és a Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt oltárokat jegyezték fel.
|
|
A eredeti plébániaház 1755. május 25-ére készült el, majd 1790-ben Hertelendy Anna adományából a kehidai plébánia lakói kiegészítették a téglaépületet.
|
|
A templomalpítást követő első plébános Ebergényi József volt, akit Padányi Bíró Márton püspük 1755. március 19-én szentelt pappá, április 5-én pedig már Hertelendy Gábor földesúr, a plébánia kegyura mutatta be.
|
|
Az 1807. évi összeírás egy gazdag plébániai könyvtárat mutat be.
|
A templom építészeti bemutatása:
|
|
A keletelt szentélyű templomot a barokk időszakában meglehetősen szokatlan csúcsíves ablakok díszítik.
|
|
Ez adott okot arra, hogy korábban középkori eredetét feltételezzék. Alaposabb vizsgálat azonban bizonyította, hogy egységes, egyidőben készült épület.
|
|
Nyugati homlokzata előtt áll falazott gúlasisakos tornya, nyugatról és délről nyitott, keresztboltozatos toronyaljjal, ahonnan a templom főkapuja nyílik.
|
|
A keresztboltozatos, négy boltszakaszos hajórészből s az egy boltszakaszos szentélyből álló templom belső berendezése szép barokk munka. Diadalívszerű főoltára Kismartonban (ma Eisenstadt, Austria) készült, szobrokkal gazdagon díszítve. (1. sz. kép) A főoltár tetején trónoló Atyaúristen alatt középen az angyali üdvözlet (Mária térdel Gábriel arkangyal előtt) kétoldalt három-három szobor, balról Ézsaiás, Jeromos próféták, majd király-szentek: balról Dávid, jobbról Salomon király, és Ezékiás, Dániel próféták.
|
|
Az oltárépítmény allatt van kiképezve a gyóntatószék, az oltárépítmény takarásában. Ez utóbbi az oltárnál lényegesen későbbi munka.
|
|
Szószékét copf stílusban készítették; hátépítményén Jézus a báránnyal látható.
|
|
A templomot félköríves fülkékkel tagolt tégla kerítésfal övezi, amely erősség jelleget kölcsönöz az épületnek.
A templom eredeti nagyharangja 1885-ben készült Seltenhofer (?) Frigyes és fia műhelyében, 348 kg-os bronzot Szűz Máriához címezték. A középharang súlya 134 kg volt és Miszel (?) János öntötte Győrben 1831-ben. |
|
Az első világháborúban, egészen pontosan 1916. augusztus 11-én a fémhiány miatt ezeket is elvitték Kehidáról. |
|
1918-ban elrekvirálták az orgonából a cinksípokat is, de elszállítani már nem maradt idő. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor öntötték újra a harangokat, de a második világháborút ezek sem vészelték át.
|
|
Újabb elvitelük vagy megsemmisülésük körülményeit nem ismerjük, a kis- és középső harangot csak 1948-ban, míg a nagyharangot 1954-ben öntötték újjá.
|
|
A templomkert előtti parkban a falut utoljára sújtó 1855-ös kolerajárványra emlékeztetö kökereszt áll, felirata:
|
|
„Emlékezetere az 1855 cholerának emelteté Szabó Jósef“.
|
|
A kökereszt mellet hősi emlékm ű áll, melyet a Falubarát Egyesület és község önkormányzata emeltetett 1991. évben. Az emlékművet a helyi általános iskola rajzpedagógusa Senkóné Bazsika Rózsa tanárnő tervezte, 1991. október 23-án Horváth Mátyás plébános úr szentelte fel.
|
Kiemelkedő egyházi müemlékeink:
|
|
Kehidán egykoron Szent Péter apostol tiszteletére szentelt templom állt. Az írott forrásokban először 1322-ben szerepel. Feltehetően a falu első birtokosa Koppányi Ont fia János emeltette. Régi iratokból értesülhetünk a templom helyéről is: “a templom a várban van elrekesztve, Háshágyi úr rendelésére“. Az 1569-ben készült összeíráson a templomot Szűz Mária-plébániatemplom névvel illették, valószínősithető, hogy az eredeti védőszent neve feledésbe merült, vagy átalakítás után szentelték újjá Szűz Mária tiszteletére. A templom a várral együtt a törökök 1588-as támadásakor semmisült meg.
|
|
Kehida középkori egyháza tehát azon, a falu északi részén kiemelkedő dombon állt, amelyen Háshágyiak nemesis kúriájukat felépítették, ezen épületek köré emelték a már említett várat. Jelenleg a vár és a középkori templom helyén áll a Deák- kúria (2. sz. kép), melyet Hertelendy család építtetett 1740 körül.
|
A temetőí kápolna: (3. sz. kép)
|
|
A török pusztítást követően a kehidaiak többen kitelepültek a falutól 1,5 km-re lévő Kiskallos, vagy Karacsfölde területre, ahol a XIII. század óta templom állt, melyet első ízben kallosi Karacs fia Miklós 1341-ben kelt végrendeletében említenek. A templom Szent Miklós tiszteletére volt felszentelve, torony nélküli, félköríves szentélyzáródású, román stílusban emelt kis téglatemplom.
|
|
A veszprémi egyházmegye 1748. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint Kehidán álló Szent Miklós-templom semmiféle adománnyal, sem telekkel, vagy földdel nem rendelkezett. A templomot foltozott, de jó állapotú tetőzet fedte. Emellett kő kapuja és csekély, fából készült tornya volt. Szószékkel orgonával nem bírt, csupán karzattal. |
|
A kegytárgyakat az oltárszekrényben őrizték. A templomnak egy oltára volt, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek fel. Későbbiekben temetőkápolna lehetett, majd a falu földesurai, a Deákok alakítatták át családi sírbolttá. A temetőkápolnába temették Deák Ference nagyanyját Hertelendy Annát (1741-1803.10.03.), apját idősebb Deák Ferencet (1761.06. 15.- 1808. 01. 25.), édesanyját Sibrik Erzsébetet (1768. 03. 25. - 1803. 10. 17.) és bátyját Deák Antalt (1789.04.15.- 1842.06.20.) is.
|
|
Ezt a templomot használták a kehidaiak egészen addig, amíg a jelenleg látható templomot fel nem építették. Jelenleg a temetőkápolna műemléki épülete felújítva várja az odalátogatókat.
|